Miután átöltöztünk rohangásztunk, és össze-vissza rugdostuk a labdákat, míg Géza bá meg nem érkezett.
-Lányook! Nem lehet titeket egyedül hagyni? -Néz ránk fáradt mosolygó szemekkel.
-Ismer minket nem? -Nevetek és beállok a kapuba. -Na, ki jön? -Erre hárman is felém rúgták a labdát.
Annyira, szokásosan indult az edzés, így az élet úgy döntött bunkó lesz velünk. Hogy értsd a sztorit itt vannak a csapattársak: Bori (hátvéd), Szilvi (jobb szél), Emma (úgyszintén szélső), Kira (végül is ő mindenhol játszik...), Réka (csatár), Én (kapus) és akkor a hetedikesek: Adél (kapus, hátvéd) egy igazi őrült csaj, mindent elhülyül, Bea (csatár, és talán a legjobb játékos) egy szőke ciklon, akit csak imádni lehet és mindenkit elsöpör, Zsófi (közép, szél) egy betonfal a csaj, viszont kicsit nyafizós,
A "B"-ből: Liza (hátvéd, kapus) olyan hosszúak a lábai, hogy mindig sikerül levennie a labdát, ő is egy kis hebrencs, Anna (közép, csatár) akkorákat lő, hogy minden kapus elugrik előle (persze csak én nem) elég vicces emberke. Na, most hogy tudod, ki-ki folytatom...
Ahogy lenni szokott, kis bemelegítés, labdavezetés, gyakorlás és a végén egy meccs... hát most meccs helyett beszélgettünk... Géza bá megfogta a kint hagyott labdákat és sóhajtott egyet.
-Olyan rossz, hogy máris nyolcadikosok vagytok. -Néz ránk.
-Ugye most nem? -Néz ijedten Bori Géza bára.
-Meg kell beszélnünk, hogy hogyan lesz... mivel vannak hetedikesek is -Ránéz a három "kicsire" -Így természetesen nem lesz vége a focinak... de ugye lesz a keringő, amire már novemberben gyakorolni fogunk, én is táncolok -Itt megforgatta a szemeit és halkan nevetett. -Így nem tudom mi legyen majd akkor... tudom, hogy ez még csak az első edzés meg minden, de meg kéne beszélni,
-Próba után? Vagy... hm... nem tudom. -Jelenti ki Kira.
-Igen erre én is gondoltam, de a többi edzésemmel egy időbe esne.
-És ha összevonna a törpikkel? -Kérdi Anna.
-Na kösz! -Csattan fel Bea.
-Lányok! Én szünetre gondoltam...
-MICSODA?! -Ordítjuk kórusban.
-Csak arra az időre amíg táncikálok... meg a felvételi közelében...
-Megoldjuk valahogy... -Mormogja Emma. Ebben a percben, mintha csak isteni szikra csapott volna belém felálltam a kapuból és Géza bá elé léptem.
-Egyértelmű! Kedd háromtól négyig! Nincs tánc, Az előkészítőnek vége lesz és tanulni is marad idő!
-Ez még csak egy óra! -Dühöng Bori.
-Bori, nyugalom! Jó ötlet Alíz... többiek? -Néz a lányok közé.
-Lotte... -Nyögi Szilvi.
-Az négytől van nem? -Kérdezi Kira.
-És mikor tanuljak? -Ordít.
-Jó nyugi.
-És ha esti edzések lennének a Magyin? (A Magyi a "hivatalos" pályánk, ott edző Géza bá, csak így könnyebb volt hogy itt tartott nekünk edzést... eddig a napig...)
-Mennyire esti? -Kérdi Adél.
-Félhéttől nyolcig? Maximum fél kilencig.
-Haza érsz Szilvi?
-Persze, nekem jó.
-Kinek NEM jó? -Emeli kicsit fel a hangját Géza bá. -Ha kell tudok fuvarozni.
-Jaj, dehogy szerintem jó lesz... úgy is abba hagyom az úszást. -Mosolyog Liza.
-Akkor kedd félhéttől nyolcig?
-Okés. -Mondja Kira és kísérletet tesz a labda visszaszerzésére... sajnos Géza bá verhetetlen gyorsaságban így sikertelenül jár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése